Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Névadónk

Dr. Erőss Lajos (1857-1911), a Tiszántúli Egyházkerület püspöke

 

Dr. Erőss Lajos püspök 1857. március 2-án született Darvas községben. Családi körben szívta magába a mély vallásosságot, a törhetetlen hitet és szeretetet. Falusi iskolái után a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait 12 esztendeig. Érettségi vizsgáit 1876-ban tette le kitűnő eredménnyel. Ezt követően Teológiára iratkozott be, ahol mindvégig osztályelső volt. Tanárai és tanulótársai is nagy tisztelettel és ragaszkodással vették körül. Ifjúsági pályázatokon sorra aratta a diadalokat. Egy évig segédtanár a debreceni főgimnáziumban. Teológiai tanulmányait 1880-ban fejezte be. 1882-től a baseli és a berlini egyetemen is folytatott tanulmányokat. 1883-tól Földesen, Dévaványán, Kémerben, majd ismét Földesen lelkész.

1893-ban választotta lelkésszé a püspökladányi ősi, nagy és virágzó eklézsia. Ideköltözött és városunkban „széles munkamező nyílt tehetsége és tudománya számára”.

1901-től egyházkerületi tanácsbíró, majd 1908. november 17-től a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, és ebben a minőségében 1909-től Debrecen - Nagytemplomi lelkész is.

1905-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja, 1909-től a genfi egyetem díszdoktora.

Püspökladányi munkásságát Kecskés Gyula így foglalta össze: „1894-ben a földet követelő nincstelenek mozgalmát támogatta és kiverekedte, hogy a vallásalapítvány szakítson a régi gyakorlattal, ne csak nagybérlőknek adja bérbe a határt. Így osztották ki az első kisbérleteket 1895-ben a Battonyáson. Ugyanezen évben kezdeményezésére két tantermes iskola épült. 1896-ban a református egyház régi, elnyűtt harangjait az ezredéves ünnepek alkalmából újakkal cseréltette ki. Ő indított először Püspökladányban helyi újságot a Püspökladány nevű közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi, kéthetenként megjelenő lapot, melynek szerkesztője volt.”

1911. március 25-én váratlanul hunyt el. Végrendelete szerint a püspökladányi temetőben helyezték örök nyugalomra. A Nagytemplomban Kiss Ferenc püspökladányi lelkész imádkozott felette, sírjánál dr. Baltazár Dezső esperes mondott búcsúszavakat, szintén végakarata szerint.

Itteni szolgálatára a temetőhöz vezető utca is emlékeztet, amelyet róla neveztek el Erőss Lajos utcának.

Halálának 100. évfordulóján az újjászülető református általános iskola az ő nevét vette fel. Az Erőss Lajos Református Általános Iskola alázattal és tisztelettel őrzi névadójának emlékét, aki így fogalmazott: „A templom a felnőttek iskolája, az iskola a gyerekek temploma.”

Életére és munkásságára Rettegi Istvánné Annuska néni a következőket mondta: „… Aki életében hazáját és az emberiséget szolgálta, annak jó emlékezete megmarad. Hatóerő akkor is, amikor már csak egy maroknyi por. A ráemlékezés tiszta lángot gyújt szívünkben, melyet ápolni, megőrizni és az utána következő nemzedéknek tovább adni minden püspökladányinak kötelessége.”