Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erőss-mese

Holt volt, hol nem volt, volt egyszer az Óperenciás-tengeren is túl, az Erőss Lajos Református Iskolában egy Népmese Napja. Szeptember havában közhírré tétetett, hogy újra (immár 11. alkalommal) megrendezésre kerül a népmesékhez kapcsolódó rajzverseny és a vetélkedés.  

Az öreg király újra próba elé állította a városa fiatalságát, akik két korcsoportban mérték össze tudásukat a megjelölt népmesékhez kapcsolódóan. Az uralkodó, aki szakácsa révén megkedvelte a kenyeret, úgy határozott, hogy ebben az esztendőben a búza, a kenyér (az Élet) áll a feladatok középpontjában. A népes számban jelentkező ifjak közül végül 3-4. évfolyamon 9, 5-8. évfolyamon pedig 14 csapat jutott el a döntő megmérettetésig.

Felvirradt a nagy nap: 2014. szeptember 27. Szép ruhába öltözött ifjak és kísérőik érkeztek a református templomba, ahol kezdetét vette az ünnepélyes megnyitó. A ceremónián  átvehették megérdemelt jutalmukat a rajzpályázat díjazottai, akik A kicsi dió című meséhez készítettek illusztrációt. A király megbízottai, Karászi Judit és Beregszászi Tamás, az értékelés során nehéz helyzet elé lettek állítva, hiszen több mint 100 alkotás érkezett a felhívásra.

A népes sereg az iskolába átvonulva kezdte meg a versengést. Kicsik és nagyok egyaránt tanúbizonyságot tettek arról, hogy ismerik, szeretik a meséket, és a kijelölt öt népmeséhez kapcsolódó feladatokat sikeresen meg tudják oldani. Volt itt mindenféle feladvány: keresztrejtvény, totó, lottó, betűháló, szómagyarázó, igaz-hamis állítás, közmondás-szólás értelmezés, ki vagyok én stb. A tudás mellett a szerencse forgandósága is szerepet kapott: a résztvevők szerencsekereket forgattak, és meglepetésfeladatok is várták őket.

Ez idő alatt a legkisebbek (óvodások, 1-2. osztályosok) az udvaron népi gyermekjátékokat próbálhattak ki, és kézműves játszóház várta őket az épületben.

Kellemesen elfáradva kaptuk mindannyian a jutalom-előadást, melynek főhőse Vitéz László volt, Fekete Dávid előadásában. Jókedvűen vonultunk át az eredményhirdetésre, ahol minden versenyző ajándékban részesült. 

Az öreg király kihirdette, hogy a próbát mindenki lelkesen, tisztességgel kiállta, s megbizonyosodott arról, hogy a versengés elérte célját: a népmesék újra tiszta szívekre, befogadókra találtak. Örömmel vette tudomásul, hogy a kicsik és nagyok „tarisznyái” ismét kincsekkel teltek meg. Ezzel a mondattal zártuk rendezvényünket: „Jövőre veletek, ugyanitt!”

Köszönetünket fejezzük ki a Püspökladányi Református Egyháznak, a zsűriben helyet foglaló tanárnőknek (Kissné Csőke Katalin, Nagyné Dan Mária), pedagógus kollégáinknak (óvónők, felkészítő tanítók, tanárok), diák segítőnknek (Angyal Virág), a szülőknek, nagyszülőknek, minden gyermeknek és intézményünk valamennyi dolgozójának.

Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi, járjon utána!

Kissné Balla Krisztina és Biróné Szabó Brigitta