Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyülekezetünk életéből

A Kossuth Rádió Déli harangszó című műsorában 2013. március 4-én és 9-én  hallható volt új harangunk hangja a következő felvezető szöveg után:
"Harangszöveg: Ma délben a püspökladányiregi-templom.jpg református templom harangja szól a Kossuth Rádióban. Püspökladány 15 ezer lakosú hajdúsági város, Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 50 km-re. A település gazdasági fejlődését, szellemi tradícióit évszázadokon át meghatározta három tájegység: a Sárrét, a Nagykunság és a Hortobágy. Első ismert írásos említése 1351-ből való: Ladan néven. A települést 1543-ban tulajdonosai elzálogosították a váradi püspök javára: ebből ered a Püspökladány név. A város fejlődése a XIX. században gyorsult fel: a Tisza-szabályozással összefüggésben épített Hortobágy-Berettyó főcsatorna kedvezett a mezőgazdaságnak, a Budapest-Debrecen és a Budapest-Nagyvárad vasútvonalak pedig közlekedési csomóponttá tették Ladányt. A település az 1550-es évek végétől lett túlnyomóan reformátussá. A gyülekezeti iskola 1592-ben már bizonyosan létezett. A püspökladányi református egyházközségben sok országos hírű lelkipásztor szolgált. A két legismertebb Kiss Ferenc, az Országos Református Szeretetszövetség megalapítója és Erőss Lajos, későbbi tiszántúli püspök. A mai református templomot 1792-ben emelték, késő-barokk stílusban. A tűzvész rongálta épület tornyát 1859-ben felújították. A másfél évszázad alatt többször renovált templom egyaránt viseli a barokk, a copf és a klasszicista stílus elemeit. A püspökladányi református templom tornyában napjainkban 3 harang szolgál. A kisharangot a Rákócziak adományozták, 1633 körül. A Fazekas-harangot 1922-ben öntötték a soproni Seltenhofer-műhelyben. Az 1450 kg-os nagyharangot 2010-ben öntötték, Lázár Imre műhelyében, Székelyudvarhelyen."